Mit nevezünk aranynak?

Az arany latin neve „Aurum”, vegyjelét a két kezdőbetű adja (Au). A fémek királyának is nevezik, a legnemesebb fém. Átlagos koncentrációja a szilárd földkéregben 0,005 g/t, így az elemek gyakorisági táblázatán a 75. helyen áll. Kizárólag klórral, cianidokkal, higannyal, szelénsavval, egyes huminsavakkal és királyvízzel oldható (sósav-salétromsav 3:1 arányú keveréke). Rendkívül jól vezeti a hőt és az elektromos áramot. Nem oxidálódik és nehezen alakítható át kémiai vegyületté, azonban ezek a vegyületek rendkívül könnyen redukálhatók színarannyá. A színaranynak jellegzetes sárga színe, ragyogó fénye, jó fényesíthetősége és rendkívüli nyújthatósága a legszembetűnőbb. Puhasága miatt csaknem kizárólag ötvözeteiben használják, ami szolgálja a szín, az olvadáspont, a szilárdság és az ár megváltozását is. Ismert kémiai tulajdonságainak, szép küllemének, könnyű megmunkálhatóságának és főleg nehéz kitermelésének, előállításának következménye, hogy ez a szép sárga fém kapta az általános értékmérő kitüntetett szerepét. Amellett, hogy a legfontosabb valutafém, az aranyat több különböző területen alkalmazzák. Használják a gyógyászat, egészségügy területén pl. fogpótlásra és gyógyszerek készítésére, az elektromos iparban, értékmegőrző vagyonbefektetésként, különböző ötvözeteit pedig az ékszeriparban. A termésarany ritkán tiszta, legtöbbször kevés ezüst, réz, platina vagy más fém szennyezi. Az arany tartalmú kőzetek szétmállása folytán kiszabaduló aranypor, esetleg rög a folyók homokjába kerül és nagy sűrűsége miatt leülepszik. A tengervízben becsült mennyisége tízmilliárd tonna, amelynek kitermelésére még nincs gazdaságos műszaki megoldás. A bányaarany kitermelése már akkor kifizetődik, ha a kőzet tonnánként 5 gramm aranyat tartalmaz.