Exclusive Change

GY.I.K

Minden 18. életévét betöltött magyar és külföldi állampolgár, illetve minden Magyarországon bejegyzett gazdasági vállalkozás.

Valutát váltani bárki nevében lehetséges. 300.000 Ft feletti váltás esetén szükséges az ügyfél adatainak rögzítése, és nyilatkozat tétele a pénz tényleges tulajdonosáról. Arra érdemes figyelni, hogy az 300.000 Ft-os limit egy napra vonatkozik, tehát ha adott napon több részletben vált valaki, amint ezek összege eléri az 300.000 Ft-ot, a valutapénztárosoknak szintén kötelességük rögzíteni az ügyfél adatait.

Az Exclusive Change valuta váltási szolgáltatása jelenleg 28 valutában érhető el.
Ezek a következők:

  • Ausztrál dollár
  • Bosnyák márka
  • Bolgár leva
  • Kanadai dollár
  • Svájci frank
  • Kínai jüan
  • Cseh korona
  • Dán Korona
  • Euró
  • Angol font
  • Magyar forint
  • Horvát kuna
  • Izraeli sékel
  • Japán jen
  • Norvég korona
  • Lengyel zloty
  • Szerb dinár
  • Orosz rubel
  • Svéd korona
  • Thai baht
  • Török líra
  • Ukrán hrivnya
  • Amerikai dollár
  • Brazil reál
  • Emirátusi dirham
  • Mexikói peso
  • Maláj ringgit
  • Új-Zélandi dollár
  • Román lej

Az egyes valutákról bővebb információt itt talál.

Magyarországon nincs törvényben meghatározott határösszeg. Ennek ellenére a maradéktalan kiszolgálás érdekében, 10.000 euró feletti váltás esetén érdemes kihasználni előrendelési szolgáltatásunkat.

Magyar állampolgár esetében:

  • magyar személyi igazolvány (kártya és régi könyv formátumú is) és lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya) együttesen
  • magyar vezetői engedély és lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya) együttesen
  • magyar útlevél és lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya) együttesen

Külföldi állampolgár esetében:

  • útlevél
  • magyar kiállítású személyi igazolvány külföldiek részére vagy tartózkodási engedély

Az Európai Uniós és az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgárai:

  • útlevél
  • személyi igazolvány

Az előző pontban feltüntetett személyes okmányok mellett az első váltás alkalmával egy 30 napnál nem régebbi dokumentumot is fel kell tudni mutatni (pl.: cégkivonat). Fontos, hogy a cégtulajdonosok között minimum egy természetes személynek szerepelnie kell! Amennyiben nincs ilyen, akkor egy vezető tisztségviselő adatait fogják rögzíteni a pénztárosok. Ha az adott képviselőnél jelenleg nincs ilyen dokumentum, de másik üzletünkben már mutatott be hasonlót, cégen belüli átvilágítást elfogadunk, így az adatokat be tudjuk kérni.

Az Exclusive Change irodáiban csak bankjegyeket áll módunkban beváltani, ez alól kivételt képeznek a hazai fizetőeszköz (magyar forint) érméi, illetve az 1 és 2 eurós érmék.

A nemesfémek kémiai elemek, azon belül pedig a ritka fémek egyik csoportja, melyek nagy (gazdasági) értékkel bírnak. A nemesfémek fő tulajdonsága a föld valamennyi ismert elemével szembeni reakció közömbösségük, tartósságuk (ellenállnak a korróziónak és a nedves levegő oxidáló hatásának). Fényesebbek, csillogóbb hatásúak, puhábbak vagy képlékenyebbek, könnyebben alakíthatóak. Más fémekhez képest magasabb olvadásponttal rendelkeznek. Ezeknek a tulajdonságoknak köszönhetik csoportnevüket is, hiszen ezek emelik ki őket a többi elem közül. Az aranyat, ezüstöt, a platina csoport fémjeit – platina, palládium, irídium, ozmium, ródium és ruténium –, valamint a réniumot és a higanyt nevezzük nemesfémeknek.

  Megnevezés   Vegyjel   Sűrűség   Olvadáspont
  Arany   Au   19,3 gr/cm3   1064 ºC
  Ezüst   Ag   10,5 gr/cm3   962 ºC
  Platina   Pt   21,4 gr/cm3   1772 ºC

A nemesfém ékszerek készítése során keletkezett veszteség pl. az emberi bőr, zsiradék, szappan maradványok, és a nem nemesfém ötvözőanyagok párolgása (pl. réz).

A nemesfémek tömegét gyakran a középkorból származó, valószínűleg Franciaországból elterjedt “troy” mértékegységekkel fejezik ki. A troy uncia (angolul: troy ounce, rövidítve oz) 31,1034768 gramm. Az árutőzsdéken is ebben az unciában jegyzik a nemesfémek árát. Nem tévesztendő össze az angolszász országokban – a számukra új és idegen metrikus mértékegységek mellett – még mindig széles körben használt “avoirdupois” unciával, ami csak 28.3495 gramm, a font 1/12-ed része.

Az arany latin neve „Aurum”, vegyjelét a két kezdőbetű adja (Au). A fémek királyának is nevezik, a legnemesebb fém. Átlagos koncentrációja a szilárd földkéregben 0,005 g/t, így az elemek gyakorisági táblázatán a 75. helyen áll. Kizárólag klórral, cianidokkal, higannyal, szelénsavval, egyes huminsavakkal és királyvízzel oldható (sósav-salétromsav 3:1 arányú keveréke). Rendkívül jól vezeti a hőt és az elektromos áramot. Nem oxidálódik és nehezen alakítható át kémiai vegyületté, azonban ezek a vegyületek rendkívül könnyen redukálhatók színarannyá. A színaranynak jellegzetes sárga színe, ragyogó fénye, jó fényesíthetősége és rendkívüli nyújthatósága a legszembetűnőbb. Puhasága miatt csaknem kizárólag ötvözeteiben használják, ami szolgálja a szín, az olvadáspont, a szilárdság és az ár megváltozását is. Ismert kémiai tulajdonságainak, szép küllemének, könnyű megmunkálhatóságának és főleg nehéz kitermelésének, előállításának következménye, hogy ez a szép sárga fém kapta az általános értékmérő kitüntetett szerepét. Amellett, hogy a legfontosabb valutafém, az aranyat több különböző területen alkalmazzák. Használják a gyógyászat, egészségügy területén pl. fogpótlásra és gyógyszerek készítésére, az elektromos iparban, értékmegőrző vagyonbefektetésként, különböző ötvözeteit pedig az ékszeriparban. A termésarany ritkán tiszta, legtöbbször kevés ezüst, réz, platina vagy más fém szennyezi. Az arany tartalmú kőzetek szétmállása folytán kiszabaduló aranypor, esetleg rög a folyók homokjába kerül és nagy sűrűsége miatt leülepszik. A tengervízben becsült mennyisége tízmilliárd tonna, amelynek kitermelésére még nincs gazdaságos műszaki megoldás. A bányaarany kitermelése már akkor kifizetődik, ha a kőzet tonnánként 5 gramm aranyat tartalmaz.

1000/19,3gr = 51,8134715025cm3

19.300gr mivel 1liter 1000cm3*az arany súlyával 19,3gr/cm3 vagyis 19,3Kg

Az arany nem toxikus fém és ellenáll minden a testünkben, az emésztés során zajló folyamatnak.

Ez azonban azt is jelenti, hogy az aranynak nincs íze vagy tápértéke, és áthalad a testünkön, majd változatlan formában távozik. Az arany levél, pehely vagy por formában kerül felhasználásra, és néhány ínyenc étel, különösen édességek és italok dekoratív összetevője. Az arany pehely használata a középkori Európában volt népszerű a nemesség körében, mert egyrészt így hirdették a gazdagságot, másrészt abban a hitben voltak, hogy hasznos az arany fogyasztása az egészségnek. Annak azonban ügyelnie kell, aki esetleg allergiás az aranyra, mert számára a nemesfém elfogyasztása veszélyes lehet. Amennyiben az étel vagy ital aranyat tartalmaz, akkor azt az E175-ös kóddal kell jelezni.

Az aranyat ételekben és italokban is fogyaszthatjuk, ugyanakkor ez a szükségleteink kielégítésének nem a legolcsóbb módja. Ha reggeli kávénkat aranyporral meghintve szeretnénk elfogyasztani, az akár 10.000 Ft-ba is kerülhet, de választhatunk aranyozott szendvicset is közel 200.000 Ft-ért. Az aranyozott kaviár szerelmeseinek még ennél is nehezebb a helyzete, egy kis adag akár 12 millió Ft-ba is kerülhet. Persze a régi megunt ékszereinket erre felhasználni nem biztos, hogy érdemes.

Az arany az egyik legjobban nyújtható és formálható anyag a világon, ráadásul rendkívül stabil. Ennek köszönhetően 1 gramm aranyból több mint 3 kilométer hosszú, a hajszálnál is vékonyabb vezeték készíthető. De egyes statisztikák szerint 1 uncia tiszta arannyal (1 uncia = 31,1 gramm) befedhető egy teljes focipálya. Egy 1906-ban megjelent magyar nyelvű ásványtankönyv szerint “egyetlen körmöci aranypénz mennyiségével egy huszárt lovastól be lehetne aranyozni”.

Sok legenda keringett arról, hogy az arany előállítható más anyagból. Sokan próbálkoztak is vele, főleg az alkímia módszereivel. Nos, az igazság az, hogy lehetséges az arany mesterséges előállítása. De nem alkímiával. Az alkímiát a többség tévesen azzal azonosítja, hogy a kezdetleges tudomány nevében és alkalmazásával más fémekből aranyat szerettek volna előállítani. Érdekesség egyébként, hogy az alkímia nem is erről szólt. A lélek megtisztításának, felemelésének és megistenítésének folyamatait tárgyalta (Opus Magnum). De visszatérve az általánosabb (téves) értelmezéshez: az alkímia módszereivel soha senkinek nem sikerült sem aranyat, sem ezüstöt előállítania. Így sokáig az arany mesterséges előállítása álom maradt. Azután eljött az 1901-es év, ami alapjaiban felforgatta a tudományos világot. Ernest Rutherford és Frederick Soddy ugyanis felfedezték, hogy az anyagszerkezet módosul radioaktív sugárzás hatására. Ez azért is volt korszakalkotó, mert az alkímia szintén erre törekedett, ez pedig a transzmutáció. A mai modern fizikában a transzmutáció azt jelenti, amikor az egyik elem a másikba átalakul. Ennek természetes módja a radioaktív bomlás. Azonban ez mesterségesen is előidézhető, ezek a magreakciók. Ilyenkor két atommag ütközik, és egyben átalakul egy másik (új) atommaggá.

Az arany mesterséges előállítása is így lehetséges. Szomorú hír azonban, hogy ez otthon kevéssé kivitelezhető, ugyanis részecskegyorsító (tokamak) berendezés szükséges hozzá. Az arany előállítása ilyen módon talliumból lehetséges a fentiek szerint reaktorban, elemátalakítás révén. Azonban további nehézséget jelent, hogy bár technikailag ez ma már stabilan kivitelezhető, maga az előállítás két nagyságrenddel nagyobb költséget jelent, mint az arany hagyományos bányászatának, ércből, vagy termésaranyból történő kivonásának és forgalomba kerülésének együttes költsége. Így számunkra nem marad más, mint a befektetési arany, ami hosszú távú megtakarításban biztonságos eszköze vagyonunk értékén tartásának, gyarapításának.

Nem tud megsemmisülni. Ha csak az anyagmegmaradás törvényére gondolunk, nem vész el, csak átalakul. Például Királyvíz feloldja de só formájában megmarad.

Az arany értékállósága abban rejlik, hogy mióta az aranyat bányásszák, azóta pontosan mindig is ugyanannyi munkaenergia kellett egy uncia arany kibányászatához, és formába öntéséhez, mint pl. 3000 évvel ezelőtt, azaz az arany egy elvégzett mennyiségű munkaerőt mér önmagában.

Az infláció és az értékvesztés egyik legbiztosabb jele, hogy kivonják a kisebb címleteket, és jönnek a nagyobbak. Élő példa a pénz értéktelenedésére, hogy kivonták az 1 és 2 forintost, lecserélték a papír 200-ast fémre, azzal magyarázva, hogy használódik. A pénz elértéktelenedése kivétel nélkül mindenkit érint. Nő a munkanélküliség, nő az államadósság, nő az infláció. A folyamat csökkenti a fogyasztást és az állam bevételeit is.

Ha a pénz értéktelenedik, az arany ára emelkedik, ha az ingatlanok és részvények ára csökken, az arany ezekkel szemben ellentétesen mozog, vagyis az ára emelkedik. Súlyos válságban, háború alatt nagyon nagy mértékben emelkedik. Az amerikai jegybank szerepét betöltő FED 1913-as megalapítása óta a dollár elvesztette a vásárlóerejének 95 százalékát, eközben pedig az arany ára 50 szeresére emelkedett. Az arany az egyetlen olyan fizetőeszköz, ami nem valamely más állam vagy intézmény kötelezettségét biztosítja csupán, hanem saját belső értékkel bír. Hosszú távon a legnagyobb biztonságot az adja az arany értékállóságának, hogy a világ aranykészletének jelentős részét már kibányászták. A kereslet és az arany mennyiségének csökkenése pedig nagymértékben emelheti az árát. A történelem során néhányszor már megpróbáltak beavatkozni az arany árképzésébe, de minden manipulációtól független és általános érvényű maradt az arany értéke.

A jegybankok közleménye szerint az arany mindig is a befektetők menedéke volt akkor, ha a gazdasági folyamatok kedvezőtlenre fordultak. Az évek óta tartó világgazdasági történések, és a még várható pénzügyi krízisek is csak megerősíthetnek abban, hogy hosszú távon nincs másik valódi és likvid értékmegőrző eszköz a nemesfémeken, leginkább az aranyon kívül.

Az arany és más nemesfémek világpiaci ára általában dollárban van kifejezve (manapság már euróban, illetve angol fontban kifejezett árak is meghatározásra kerülnek). Ahhoz, hogy magyar forintban megkapjuk az arany árát, ismernünk kell az átváltáshoz szükséges aktuális árfolyamot. Tehát az ár két kockázati tényezőtől függ: egyrészt a nemesfém árváltozásától, másrészt pedig az egyes pénznemek egymáshoz viszonyított árfolyam változásától.

Bővebb információt itt találasz az aktuális eladási és vételi árfolyamokról

Az aranyfüst nem más, mint a fény felé tartva, zöldes-kékes színben derengő lap-arany, amivel a legkülönbözőbb formájú és anyagú tárgyak arany bevonatát készítik évezredek óta. Ez a lehelet vékony, akár 100 nanométer vastagságú aranylemez kézi kovácsolással készül. Az előkészítésnél kezdetben bronz, majd a vaskohászat elterjedése után, acélhengerek között, hidegen hengerelve, vékony szalagokat gyártottak. A szalagot négyzetekre vágják, és papirusz lapok közé helyezve, rugós réz kalapáccsal kezdik nyújtani. Amikor a lapocskák elérik a 10-12 centis oldalhosszt, a széleket kiegyenesítik, és a négyzetet négyfelé vágják. Ezzel a módszerrel addig nyújtják a lemezeket, amíg meg nem közelíti az 1 mikrométer vastagságot. Ezután következik a munka legigényesebb része, amikor a selyempapír vékonyságú lapokat aranyverőformákba, ökör vakbélből készített, vékony és nagyon szívós hártyák közé helyezik. Melegen préselik, forgatják, és kalapálják.

Vasari, a reneszánsz kori történetíró leírása szerint, a korabeli Itáliában egy aranydukátból 120-145 darab, 6×6 centis fóliát készítettek. A huszadik század korszerű technológiájával három és fél gramm színaranyból 1200 lapot tudnak előállítani. Ezek felragasztása, és az aranyozott tárgyak restaurálása különleges szakértelmet igényel.

A görög “keration” szóból, a szentjánoskenyérfa magjának nevéből származik. Az ókorban ezt a magot használták precíziós súlymérésre, mivel a magok nagyon egyformák voltak. Azonban minden ókori görög városállam saját karáttal számolt, így egy idő után – közös nevezőre hozva a mértékegységet – a trójai karátot kezdték el használni. Ez 205 mg-nak megfelelő súly volt. Ezt az értéket 1907-ben a metrikus rendszert használó országok 200 mg-ra módosították, azóta ez az érték az egész világon elfogadott. Az arany esetében a karát az aranyötvözet finomsági fokának megjelölésére szolgáló mértékegység.

Az arany finomságát karátban fejezik ki. A színtiszta arany 24 karátos, Magyarországon leginkább 14 karátos ékszereket forgalmaznak. A karátot ezrelék számokkal jelölik. Az ezrelék számok megmutatják, hogy mekkora az aranytartalom az adott ötvözetben. Hazánkban jellemzően a következő finomságokkal találkozhatunk:

  • 8 karát – 333
  • 9 karát – 375
  • 10 karát – 416
  • 14 karát – 585
  • 18 karát – 750
  • színarany – 999,9

Gyakran találkozunk azzal a kérdéssel, hogyan kell pontosan átszámolni egymásból az egyes finomságokat.
Az egyik módszer szerint elegendő, ha tisztában vagyunk az ezrelék számokkal, s egyszerű szorzás-osztással át tudunk számolni mindent.
Nézzünk egy példát:
10,0 g 18 karátos arany hány gramm 14 karátosnak felel meg?
10,0 x 750 / 585 = 12,8 – Tehát 12,8 g 14 k-os aranynak felel meg.
Mindig azzal a számmal osztunk, amilyen finomságra kívánjuk átszámolni.
Egy másik módszer a váltószámok használata, melyeket szintén az ezrelék számok ismeretében tudunk kiszámolni, s akár egy kis emlékeztetőt is készíthetünk magunknak, hogy szem előtt lehessen mindig.

  • 18k (750) -ből 14k (585)-be 1,282 a szorzó
  • 10k (416)-ból 14k (585)-be 0,711 a szorzó
  • 9k (375)-ból 14k (585)-be 0,641 a szorzó
  • 8k (333)-ból 14k (585)-be 0,569 a szorzó …és így tovább….

Ezeket a váltószámokat úgy kapjuk meg, hogy a kívánt finomságokat elosztjuk egymással.

Pl.: 750:585=1,282

Általában 900%-tól egészen 996% finomságban kerül ki a bányákból és ezt finomítják.

Sokan vannak, akik összetévesztik a törtarany szó jelentését a törött arannyal. A törtarany nem más, mint használt arany ékszer. Egy új arany ékszer ellenértéke esetén nemcsak az arany tényleges ára van benne, hanem az ékszerész több órás munkája is. Ezért van az, hogy bár egy bizonyos áron vesszük meg a gyűrűt, egy idő után annyiért nem tudjuk már eladni.

A törtarany jelentése magába foglalja mindazt az arany ékszert, amit nem újonnan vásárolunk. Sok esetben egy ékszer elkészítése akár 100 óra munkaidőt is felvesz, épp ezért van az, hogy ezt külön kell megfizetni. A törtarany ékszer ára ezért olcsóbb az új ékszernél.

A törött arany is beletartozik természetesen a törtarany jelentésébe, valamint azok az ékszerek is, amelyek követ tartalmaznak. Leginkább a zálogházak foglalkoznak törtarany vásárlásával, de van néhány ékszerészet is, mely alapanyagnak szokott tört aranyat vásárolni.

A törtarany jelentése gyakran megzavarja az eladni szándékozókat, hisz sokan a törött arannyal tévesztik össze, és sok esetben az árak is ezt sugallják, hisz a törtarany ára általában 30%-a az eredeti aranynak. Ezért is van az, hogy a zálogházak olcsóbban tudják adni az ékszereket, mint az ékszerészetek. Mielőtt el szeretnénk adni a tört aranyat, érdemes megkérdezni, hogy az esetlegesen benne levő köveket hogyan számolják, mert ez minden felvásárlónál más összeget jelent.

A fazonarany tulajdonképpen a törtarany egy másik megnevezése. Néhol fazonaranyként számítják azokat az ékszereket, melyeket tovább tudnak értékesíteni.

Az aranyat puhasága miatt legtöbbször ötvözeteiben használják, különböző fémekkel ötvözve szilárdsága, olvadáspontja, ára és színe is változhat. A főbb árnyalatok a következők:

Sárga arany: Az arany természetes árnyalatában. Az ékszerekben legáltalánosabban felhasznált színárnyalat. Az ékszerhez használt sárga aranyat általában vörösrézzel és ezüsttel ötvözik 1:1 arányban, ami keményebbé teszi a fémet. Meleg ragyogása szinte minden öltözékhez jól megy, bármilyen bőrszínhez, és bármilyen drágakővel mutatós. Hogy mennyire sárga, függ az aranytartalmától. Általában a 14 Karátos arany világosabb sárgább színű, a 18 Karátos mélyebb árnyalatú.

Fehér arany: A fehér arany az utóbbi években nagyon divatos lett, mint hogy sok vásárló választja a hűvös fehér külsőt a klasszikus sárga arannyal szemben. A sárga arany ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint a fehér, csupán más ötvöző anyagokkal van keverve a fehér szín elérése érdekében. Általában nikkelt vagy palládium ötvözetet (Magyarországon azonban csak nikkelt, mert a palládiumot a magyar fémjelzési rendelet nem engedélyezi), cinket és rezet adnak hozzá. Létezik egy galvanizáló eljárás, az ún. ródiumozás, amivel időnként be szokták vonni egy vékony rétegben a fémet, hogy még gyönyörűbb, világosabb fehér színt kapjanak. A ródium a platina fémek közé tartozik, kemény és kopásálló réteget képez a fémen, és foglalat esetében ragyogó fehér fényével a legoptimálisabban veri vissza a belefoglalt gyémánt színét.

Vörös arany: Ha a sárga aranyat csak rézzel ötvözik, egy rózsaszínes, vöröses árnyalatot kap az arany, ami lágy hatást kölcsönöz a bőrnek.

Zöld arany: Ennek az árnyalatnak az eléréséhez a sárga aranyhoz ezüst, réz és cink ötvözetet kevernek.

Természetesen, ha valaki igényli, két vagy akár három színű ötvözetből is készíttethet ékszert magának.

A befektetési arany egy nyers fém, amelyhez világpiaci áron juthatunk hozzá. Az arany nem feltétlenül hoz gyors nyereséget, de értékállóságot és biztonságot jelent, ami a mai pénzügyi helyzetben szó szerint aranyat ér, nem is véletlen, hogy sokan választják ezt az elterjedt vagyonmegőrzési módot.
Néhány fő szempont, miért is éri meg befektetési aranyat vásárolni:

  • talán az egyik legfőbb ok, hogy az arany ára trendszerűen növekszik, értéke hosszú távon stabil,
  • fedezetbe adható és kapható
  • megbízható és kiszámítható befektetési formának bizonyult,
  • az arannyal napi 24 órában kereskednek szerte a világon, tehát bárhol és bármikor eladható, vagyis készpénzre váltható a napi árfolyamnak megfelelően.

Magyarország 2004-es EU csatlakozása óta az adótörvényekben is megjelent a befektetési arany fogalma és különleges elbírálása.

Az ÁFA törvény szerint a befektetési arany termékek (aranyrúd és arany érme) mentesek az általános forgalmi adó (ÁFA) alól az Európai Unió egész területén.
A befektetési aranyra (aranyrúd vagy arany érme) vámmentesség is vonatkozik, azaz az Európai Közösségen belül mennyiségi korlátozás nélkül, szabadon mozgatható.

Ugyanakkor az aranyrúd és érme, mint ingóságok vételéből és eladásából származó árfolyamnyereség, adóköteles.

Minden egyes ékszer vagy tárgy a karátszámának megfelelő színaranyat tartalmaz. Ezt a színaranyat savazással kinyerik és ebből készítenek akár befektetési tömböket vagy új ötvözött huzalokat, drótokat és egyéb anyagokat az ékszergyártáshoz.

Arany tömbök: Kisebb méretben inkább csak lapkák, vagy lemezkék. Legalább 995 ezrelék tisztaságú, 2, 5, 10, 20, 50, 100, 250, 500 és 1000 grammos, valamint 1 unciás (1 oz = 31.1 gramm) méretben forgalmazzák őket. A kisebb tömbök tükörveretek, és kártya formájú tokban vannak laminálva, a nagyobbak öntöttek. Minden tömb sorszámmal van ellátva. Itthon leggyakoribbak a svájci Argor-Heraeus, és az osztrák Münze Österreich tömbjei; mindkettő világszerte ismert, megbízható gyártó.

aranytomb

Befektetési érmék: Legalább 900 ezrelék tisztaságúak, szerepük hasonló a tömbökéhez, ellenben érme formájúak. Nincs rajtuk sorszám, és esetenként névértékkel rendelkeznek, ami természetesen nem tükrözi az érme valós értékét. Súlyuk egy uncia (31.1 gramm), vagy annak tört része (1/2, ¼, 1/10, 1/20 oz), illetve ötvözet esetén ennyi színaranyat tartalmaznak. Csak olyan érmék minősülnek befektetési aranynak, melyeket 1800 után vertek, a kibocsátó országban hivatalos fizetőeszközként forgalomban vannak vagy voltak és piaci értékük nem haladja meg 80%-nál nagyobb mértékben az aranytartalmuknak megfelelő aktuális arany szabadpiaci értékét.

aranyerme

Fizikai aranyszámla: Ennél a megoldásnál is fizikai aranyat vásárolunk, de az arany nem kerül ki az aranyszámlát működtető cég páncélterméből, mert azt 12,5 kg-os (400 unciás), a befektetők között megosztott tulajdonban lévő aranyrudakban tárolják. Az aranyszámlát kezelő cég grammban (goldgram) vezeti a tulajdonunkban lévő arany menyiségét. Az aranyszámlán akár évekig is tarthatunk hosszútávra befektetett aranyat, de akár napi szinten is végezhetünk vételi és eladási tranzakciókat. A számlakezelő cég mindig fenntart szabadon vásárolható aranykészletet, illetve jegyez vételi árat, amelyen visszavásárolja az aranyat

A nyugati világban vámmentesen, bármelyik országba bevihetjük az aranyunkat mennyiségi korlát nélkül és biztosak lehetünk benne, hogy mindenhol találunk rá jó áron vevőt, ha készpénzzé akarjuk tenni.

Ha magánszemély az aranyrúd eladója, akkor az érvényes SZJA szabályok szerint jövedelemadó terheli az arany eladásból származó nyereséget. Nagyon fontos, hogy egyértelmű és eredeti bizonylatokkal rendelkezzünk arról, hogy a befektetési aranyat mikor, kitől és milyen árfolyamon szereztük be, illetve értékesítettük. Az adóbevallás elkészítése során és esetleges adóellenőrzés esetén ezeket a papírokat kell használnunk.

Amennyiben a befektetési arany vásárlásról nem rendelkezünk bizonylattal, akkor a törvény szerint ingóság eladásakor az eladási ár 25%-a a feltételezett nyereség.

Kedvezmény, hogy az SZJA törvény 58. § (7) bekezdése szerint: “Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 32 ezer forintot meg nem haladó részét.” Új szabály 2012-ben az 58. § (9) bekezdése szerint: “Nem kell a jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházásából, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot.”

Ha vállalkozás keretében vásárolunk és értékesítünk befektetési arany érmét vagy aranyrudat, akkor egyszerűen az áruvásárlás és értékesítés könyvelési szabályait kell alkalmazni. A befektetési arany termékek (aranyrúd és arany érme) adás-vétele során a termék különleges jellegére tekintettel 0% ÁFA is alkalmazható.

A Good Delivery minősítés eredete a régi londoni nemesfém piachoz kötődik. A piaci szereplők összeállították azoknak az olvasztóknak és becsüsöknek a listáját, akiknek az arany és ezüst tömbjeit feltétel és további vizsgálgatás nélkül elfogadták Londonon belül a különböző tranzakciók, cserék során. Ezek a tömbök kapták meg a London Good Delivery minősítést. A londoni nemesfémpiac Good Delivery listája ma már széles körben elismert minőségi szabvány, tanúsítvány, amelyet az LBMA (London Bullion Market Associaton) rendszeresen ellenőriz a listán szereplő gyártóknál.
Milyen kritériumoknak felel meg a Good Delivery minősítésű termékeket gyártó nemesfém finomító?

  • már legalább 3 éves finomítói termékgyártási tapasztalata van arra a termékre, amire a minősítést kéri (birtokolja)
  • meghatározott mennyiségű finomított nemesfémet állít elő évente – minimum 10 tonna aranyat és 30 tonna ezüstöt
  • legalább 15 millió fontnak megfelelő nettó forgalom
  • átlátható tulajdonosi struktúra, menedzsment
  • szolgáltasson központi banki vagy kereskedelmi banki igazolást abból az országból, ahol működik

A Good Delivery terméket gyártó cégek listáját a következő linken érheti el: http://www.lbma.org.uk/refiners-gold-current

Az Eclusive Change cssak olyan termékeket forgalmazunk amelyek igazoltan Good Delivery minősített cégektől származnak.