Exclusive Change

GY.I.K - Aranykereskedés

Sokan vannak, akik összetévesztik a törtarany szó jelentését a törött arannyal. A törtarany nem más, mint használt arany ékszer. Egy új arany ékszer ellenértéke esetén nemcsak az arany tényleges ára van benne, hanem az ékszerész több órás munkája is. Ezért van az, hogy bár egy bizonyos áron vesszük meg a gyűrűt, egy idő után annyiért nem tudjuk már eladni.

A törtarany jelentése magába foglalja mindazt az arany ékszert, amit nem újonnan vásárolunk. Sok esetben egy ékszer elkészítése akár 100 óra munkaidőt is felvesz, épp ezért van az, hogy ezt külön kell megfizetni. A törtarany ékszer ára ezért olcsóbb az új ékszernél.

A törött arany is beletartozik természetesen a törtarany jelentésébe, valamint azok az ékszerek is, amelyek követ tartalmaznak. Leginkább a zálogházak foglalkoznak törtarany vásárlásával, de van néhány ékszerészet is, mely alapanyagnak szokott tört aranyat vásárolni.

A törtarany jelentése gyakran megzavarja az eladni szándékozókat, hisz sokan a törött arannyal tévesztik össze, és sok esetben az árak is ezt sugallják, hisz a törtarany ára általában 30%-a az eredeti aranynak. Ezért is van az, hogy a zálogházak olcsóbban tudják adni az ékszereket, mint az ékszerészetek. Mielőtt el szeretnénk adni a tört aranyat, érdemes megkérdezni, hogy az esetlegesen benne levő köveket hogyan számolják, mert ez minden felvásárlónál más összeget jelent.

Általában 900%-tól egészen 996% finomságban kerül ki a bányákból és ezt finomítják.

Az arany finomságát karátban fejezik ki. A színtiszta arany 24 karátos, Magyarországon leginkább 14 karátos ékszereket forgalmaznak. A karátot ezrelék számokkal jelölik. Az ezrelék számok megmutatják, hogy mekkora az aranytartalom az adott ötvözetben. Hazánkban jellemzően a következő finomságokkal találkozhatunk:

  • 8 karát – 333
  • 9 karát – 375
  • 10 karát – 416
  • 14 karát – 585
  • 18 karát – 750
  • színarany – 999,9

Gyakran találkozunk azzal a kérdéssel, hogyan kell pontosan átszámolni egymásból az egyes finomságokat.
Az egyik módszer szerint elegendő, ha tisztában vagyunk az ezrelék számokkal, s egyszerű szorzás-osztással át tudunk számolni mindent.
Nézzünk egy példát:
10,0 g 18 karátos arany hány gramm 14 karátosnak felel meg?
10,0 x 750 / 585 = 12,8 – Tehát 12,8 g 14 k-os aranynak felel meg.
Mindig azzal a számmal osztunk, amilyen finomságra kívánjuk átszámolni.
Egy másik módszer a váltószámok használata, melyeket szintén az ezrelék számok ismeretében tudunk kiszámolni, s akár egy kis emlékeztetőt is készíthetünk magunknak, hogy szem előtt lehessen mindig.

  • 18k (750) -ből 14k (585)-be 1,282 a szorzó
  • 10k (416)-ból 14k (585)-be 0,711 a szorzó
  • 9k (375)-ból 14k (585)-be 0,641 a szorzó
  • 8k (333)-ból 14k (585)-be 0,569 a szorzó …és így tovább….

Ezeket a váltószámokat úgy kapjuk meg, hogy a kívánt finomságokat elosztjuk egymással.

Pl.: 750:585=1,282

A görög “keration” szóból, a szentjánoskenyérfa magjának nevéből származik. Az ókorban ezt a magot használták precíziós súlymérésre, mivel a magok nagyon egyformák voltak. Azonban minden ókori görög városállam saját karáttal számolt, így egy idő után – közös nevezőre hozva a mértékegységet – a trójai karátot kezdték el használni. Ez 205 mg-nak megfelelő súly volt. Ezt az értéket 1907-ben a metrikus rendszert használó országok 200 mg-ra módosították, azóta ez az érték az egész világon elfogadott. Az arany esetében a karát az aranyötvözet finomsági fokának megjelölésére szolgáló mértékegység.

Az aranyfüst nem más, mint a fény felé tartva, zöldes-kékes színben derengő lap-arany, amivel a legkülönbözőbb formájú és anyagú tárgyak arany bevonatát készítik évezredek óta. Ez a lehelet vékony, akár 100 nanométer vastagságú aranylemez kézi kovácsolással készül. Az előkészítésnél kezdetben bronz, majd a vaskohászat elterjedése után, acélhengerek között, hidegen hengerelve, vékony szalagokat gyártottak. A szalagot négyzetekre vágják, és papirusz lapok közé helyezve, rugós réz kalapáccsal kezdik nyújtani. Amikor a lapocskák elérik a 10-12 centis oldalhosszt, a széleket kiegyenesítik, és a négyzetet négyfelé vágják. Ezzel a módszerrel addig nyújtják a lemezeket, amíg meg nem közelíti az 1 mikrométer vastagságot. Ezután következik a munka legigényesebb része, amikor a selyempapír vékonyságú lapokat aranyverőformákba, ökör vakbélből készített, vékony és nagyon szívós hártyák közé helyezik. Melegen préselik, forgatják, és kalapálják.

Vasari, a reneszánsz kori történetíró leírása szerint, a korabeli Itáliában egy aranydukátból 120-145 darab, 6×6 centis fóliát készítettek. A huszadik század korszerű technológiájával három és fél gramm színaranyból 1200 lapot tudnak előállítani. Ezek felragasztása, és az aranyozott tárgyak restaurálása különleges szakértelmet igényel.

Az arany és más nemesfémek világpiaci ára általában dollárban van kifejezve (manapság már euróban, illetve angol fontban kifejezett árak is meghatározásra kerülnek). Ahhoz, hogy magyar forintban megkapjuk az arany árát, ismernünk kell az átváltáshoz szükséges aktuális árfolyamot. Tehát az ár két kockázati tényezőtől függ: egyrészt a nemesfém árváltozásától, másrészt pedig az egyes pénznemek egymáshoz viszonyított árfolyam változásától.

Bővebb információt itt találasz az aktuális eladási és vételi árfolyamokról

Az arany értékállósága abban rejlik, hogy mióta az aranyat bányásszák, azóta pontosan mindig is ugyanannyi munkaenergia kellett egy uncia arany kibányászatához, és formába öntéséhez, mint pl. 3000 évvel ezelőtt, azaz az arany egy elvégzett mennyiségű munkaerőt mér önmagában.

Az infláció és az értékvesztés egyik legbiztosabb jele, hogy kivonják a kisebb címleteket, és jönnek a nagyobbak. Élő példa a pénz értéktelenedésére, hogy kivonták az 1 és 2 forintost, lecserélték a papír 200-ast fémre, azzal magyarázva, hogy használódik. A pénz elértéktelenedése kivétel nélkül mindenkit érint. Nő a munkanélküliség, nő az államadósság, nő az infláció. A folyamat csökkenti a fogyasztást és az állam bevételeit is.

Ha a pénz értéktelenedik, az arany ára emelkedik, ha az ingatlanok és részvények ára csökken, az arany ezekkel szemben ellentétesen mozog, vagyis az ára emelkedik. Súlyos válságban, háború alatt nagyon nagy mértékben emelkedik. Az amerikai jegybank szerepét betöltő FED 1913-as megalapítása óta a dollár elvesztette a vásárlóerejének 95 százalékát, eközben pedig az arany ára 50 szeresére emelkedett. Az arany az egyetlen olyan fizetőeszköz, ami nem valamely más állam vagy intézmény kötelezettségét biztosítja csupán, hanem saját belső értékkel bír. Hosszú távon a legnagyobb biztonságot az adja az arany értékállóságának, hogy a világ aranykészletének jelentős részét már kibányászták. A kereslet és az arany mennyiségének csökkenése pedig nagymértékben emelheti az árát. A történelem során néhányszor már megpróbáltak beavatkozni az arany árképzésébe, de minden manipulációtól független és általános érvényű maradt az arany értéke.

A jegybankok közleménye szerint az arany mindig is a befektetők menedéke volt akkor, ha a gazdasági folyamatok kedvezőtlenre fordultak. Az évek óta tartó világgazdasági történések, és a még várható pénzügyi krízisek is csak megerősíthetnek abban, hogy hosszú távon nincs másik valódi és likvid értékmegőrző eszköz a nemesfémeken, leginkább az aranyon kívül.

Nem tud megsemmisülni. Ha csak az anyagmegmaradás törvényére gondolunk, nem vész el, csak átalakul. Például Királyvíz feloldja de só formájában megmarad.

Sok legenda keringett arról, hogy az arany előállítható más anyagból. Sokan próbálkoztak is vele, főleg az alkímia módszereivel. Nos, az igazság az, hogy lehetséges az arany mesterséges előállítása. De nem alkímiával. Az alkímiát a többség tévesen azzal azonosítja, hogy a kezdetleges tudomány nevében és alkalmazásával más fémekből aranyat szerettek volna előállítani. Érdekesség egyébként, hogy az alkímia nem is erről szólt. A lélek megtisztításának, felemelésének és megistenítésének folyamatait tárgyalta (Opus Magnum). De visszatérve az általánosabb (téves) értelmezéshez: az alkímia módszereivel soha senkinek nem sikerült sem aranyat, sem ezüstöt előállítania. Így sokáig az arany mesterséges előállítása álom maradt. Azután eljött az 1901-es év, ami alapjaiban felforgatta a tudományos világot. Ernest Rutherford és Frederick Soddy ugyanis felfedezték, hogy az anyagszerkezet módosul radioaktív sugárzás hatására. Ez azért is volt korszakalkotó, mert az alkímia szintén erre törekedett, ez pedig a transzmutáció. A mai modern fizikában a transzmutáció azt jelenti, amikor az egyik elem a másikba átalakul. Ennek természetes módja a radioaktív bomlás. Azonban ez mesterségesen is előidézhető, ezek a magreakciók. Ilyenkor két atommag ütközik, és egyben átalakul egy másik (új) atommaggá.

Az arany mesterséges előállítása is így lehetséges. Szomorú hír azonban, hogy ez otthon kevéssé kivitelezhető, ugyanis részecskegyorsító (tokamak) berendezés szükséges hozzá. Az arany előállítása ilyen módon talliumból lehetséges a fentiek szerint reaktorban, elemátalakítás révén. Azonban további nehézséget jelent, hogy bár technikailag ez ma már stabilan kivitelezhető, maga az előállítás két nagyságrenddel nagyobb költséget jelent, mint az arany hagyományos bányászatának, ércből, vagy termésaranyból történő kivonásának és forgalomba kerülésének együttes költsége. Így számunkra nem marad más, mint a befektetési arany, ami hosszú távú megtakarításban biztonságos eszköze vagyonunk értékén tartásának, gyarapításának.

Az arany nem toxikus fém és ellenáll minden a testünkben, az emésztés során zajló folyamatnak.

Ez azonban azt is jelenti, hogy az aranynak nincs íze vagy tápértéke, és áthalad a testünkön, majd változatlan formában távozik. Az arany levél, pehely vagy por formában kerül felhasználásra, és néhány ínyenc étel, különösen édességek és italok dekoratív összetevője. Az arany pehely használata a középkori Európában volt népszerű a nemesség körében, mert egyrészt így hirdették a gazdagságot, másrészt abban a hitben voltak, hogy hasznos az arany fogyasztása az egészségnek. Annak azonban ügyelnie kell, aki esetleg allergiás az aranyra, mert számára a nemesfém elfogyasztása veszélyes lehet. Amennyiben az étel vagy ital aranyat tartalmaz, akkor azt az E175-ös kóddal kell jelezni.

Az aranyat ételekben és italokban is fogyaszthatjuk, ugyanakkor ez a szükségleteink kielégítésének nem a legolcsóbb módja. Ha reggeli kávénkat aranyporral meghintve szeretnénk elfogyasztani, az akár 10.000 Ft-ba is kerülhet, de választhatunk aranyozott szendvicset is közel 200.000 Ft-ért. Az aranyozott kaviár szerelmeseinek még ennél is nehezebb a helyzete, egy kis adag akár 12 millió Ft-ba is kerülhet. Persze a régi megunt ékszereinket erre felhasználni nem biztos, hogy érdemes.